Játékosan tanulás

23 készség, amelyekre a gyermekednek szüksége lesz

A tudásalapú társadalom által megkívánt készségek

2019. október 2. | |  0 |

23 készség, amelyekre a gyermekednek szüksége lesz

A tudásalapú társadalom egy sor olyan készséget és képességet vár el az egyénektől, amelyeknek zömét nem tanítják az iskolában. Ezek alapvető fontossággal bírnak az életben való boldogulás tekintetében. Ezeket vesszük sorra.

Az iskolában általában tantárgyakat tanítanak, nem pedig készségeket. Az iskolának régen az volt a feladata, hogy átadjon néhány alapkészséget, megtanítson írni, olvasni, számolni. Bár némileg bővült ezen készségek listája, alapvetően az oktatási módszerek nem tartottak lépést a fejlődéssel. Számos dolgot fel lehetne sorolni, amit már iskoláskorban meg kellene tanulniuk a gyerekeknek, hogy csak néhányat említsek: tanulni, hatékonyan jegyzetelni, meglátni a lényeget és az összefüggéseket, önéletrajzot, motivációs levelet, hivatalos beadványt készíteni, nyilvánosság előtt beszélni, hatásosan érvelni. Az érdekes az, hogy bár számos kutatásban, európai uniós ajánlásban is megfogalmazták az általános hiányosságokat és szükséges képességeket, mind a mai napig nem történt érdemi változás e téren.

A tudásalapú társadalom által megkívánt készségek

Az uniós ajánlás, ahogy az ábrán is látható három nagy csoportba sorolja a megszerzendő képességeket:

  1. Kulcskészségek
  2. Foglalkoztathatósági készségek
  3. Vállalkozási és vezetési készségek

Kulcskészségek

A Kulcskészségek közé az alábbiak tartoznak:

  1. Kommunikáció
  2. Számolás
  3. Infotechnológia, -feldolgozás
  4. Munkavégzés másokkal együtt
  5. Problémamegoldás
  6. Teljesítmény és tanulás fejlesztése

A Kulcskészségeknél máris láthatjuk, hogy az írás-olvasás-számolás jelentősen kibővült. A fentiek közül az információs technológia az informatika tantárgy bevezetésével bekerült a tantervbe, a számolás oktatása továbbra is a matematika tantárgy keretén belül történik, és a többi?

Szerencsére ma már számos iskolában vannak projektmunkák, ahol a tanulók közösen oldanak meg egy-egy feladatot, a drámaoktatás keretein belül fel lehet fedezni a kommunikáció egyes fajtáinak oktatását, de a fenti készségek zömének fejlesztése szinte kizárólag az adott pedagógus felkészültségén és hozzáállásán múlik. Az egyes készségek fejlesztéséről még sokszor lesz szó.

Foglalkoztathatósági készségek

Mint az az összefoglaló névből sejthető, ide kerültek azok a készségek, amelyek az iskola után a munkába állásnál szükségesek, úgy mint:

  1. Alkalmazkodás (rugalmasság)
  2. Alkalmak megragadása
  3. Önálló döntés (kezdeményezés)
  4. Kreativitás
  5. Idegen nyelv
  6. Kritikai képesség (elemzés, következtetés)
  7. Önbizalom bizonytalanság közepette
  8. Cselekvés és reflexió (gondolkodva cselekvés)
  9. Felelősségvállalás

Tantárgyi keretek között ezek közül csak az idegen nyelv oktatását találhatjuk meg, de mi a helyzet a többivel? Pedig a legtöbb munkáltatónak nem az idegen nyelv a legfontosabb, kivéve persze a multikat, ahol a belső kommunikáció is idegen nyelven zajlik.

A Google-nál több tízezer adat elemzésével sem találták meg a tökéletes jelölt ismérveit, hanem arra a következtetésre jutottak, hogy a csapat teljesítménye a csapattagok szociális érzékenységétől és az egymás közötti kommunikáció milyenségétől függ, egy átlagos képességű egyénekből álló csapat teljesíthet jobban, mint a zsenikből összeállított szupercsapat. Egy sportból vett példa, hogy a világ legjobb focistáit felsorakoztató világválogatott simán alulmaradhat egy összeszokott nemzeti válogatottal szemben.

A Foglalkoztathatósági készségek fejlesztése tehát elengedhetetlen a sikerhez, és nem csak az számít, hogy ki mennyire jó egyénileg, hanem hogy mennyire jól illeszkedik az adott közösségbe.

Vállalkozási és vezetési készségek

Ebbe a csoportba az alábbiak tartoznak:

  1. Emberek motiválása és támogatása
  2. Mások befolyásolása
  3. Kapcsolatok, hálózatok hasznosítása
  4. Teljesítményre fókuszálás
  5. Ítéletalkotás
  6. Tanulás tévedésekből
  7. Stratégiai perspektívával rendelkezés
  8. Etikai kompetenciával rendelkezés

Régebben a vállalkozókat csodabogárnak tartották, sokukat irigyelték a pénzük vagy a függetlenségük miatt. A kényszervállalkozók megjelenésével azonban változott ez a helyzet.

Általában mind a vállalkozói, mind a vezetési ismereteket csak néhány felsőfokú intézményben vagy külön tanfolyam keretében tanítják, kivétel ez alól például a „Bennünk élő vezető” elvek alapján működő iskolatípus, melyről egy másik bejegyzésben bővebben olvashatsz.

De mi van akkor, ha a gyermekeinknek saját maguknak kell majd olyan vállalkozást indítani, amelyben saját magukat foglalkoztatják egy olyan munkakörben, amely ma még nem is létezik? Te mit gondolsz erről? Írjd meg kommentben!

Értesülj elsőként az újdonságokról, iratkozz fel a hírlevélre!

Feliratkozom

iskolaiskolán kívüli tanuláskarrierkészségekkészségfejlesztésmunkavállalástudásalapú társadalom

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.

Facebook-hozzászólásmodul